Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

KECSKEMÉTI UJlfÁHC DICSÉRETE l!"!lll!IHHIIf|||l!||||l!||||||l!lll!!l|l!|||||||!|||||||| □ i MOST IDÖS/I Kl Mikor és mennyi íejtrágyát használjunk? Elsősorban akkor szükséges fejtrágyázni, ha az őszi vetés rossz elővetemény (kalászosok, kukorica, burgonya) után követ­kezett. Alikor is fejtrágyázunk, ha a talaj tápanyagban szegény, ha nem volt elég idő a jó talaj- előkészítésre, vagy ha később ve­tettünk, s emiatt a vetés nen tudott megerősödni, Akkor is szükséges a tavaszi féj ér ágy ázás; ha a vetés felfagyott. A fejtrágyázást már február végén végezzük el, s ha a talaj megfelelően szikkadt, utána be- fogasóljuk. A műtrágyát azon­ban nem szabad nedves, denes, harmatos növényre kiszórni. OH, TI GYÖNYÖRŰ kiköve­zett kecskeméti utcák. Mennyi istenfélő fohász szállt már a ma­gasba a tükörsima testeteken szerelmesen turbékoló fiatalok ajkáról. Ments isten, hbgy zseniálisan tervezett utcáidról egy külföldi, vagy egy vonatát lekéső sorstárs néhány fényképet készítene, mert még Világhírű barackpálin­kád becsületét és hírnevét is el­vesztenéd, ha a kép alatt ez a szöveg begyeskedne: "Kecskemét, Reismann Sándor utca-«. Igen. Reismann Sándor utca. Most jutott eszembe, hogy a ta­nács most dolgozik az utcák, s járdák tisztasága érdekében egy magasröptű hirdetmény publiká­lásán. Belelestem a készülő szö­vegbe és az alábbi költőien hangzó mondatokat olvastam ki belőle lelki szemeimmel: — Táppénzes jutalomban ré­szesülnek mindazon szerelmes honpolgárok, akik a sáros már­ciusi estéken bokaficamUó sétá­ra indulnak a Reismann Sándor utcába. VAGY NÉZZÜNK egy óva­intő részt: — Ha külföldi vendég érkezik városunkba, legyen minden há­láját és népét szerető lakos ide­genvezető és messzire kerülje el a Reismann Sándor utcát, mert... a kiiljöldi vendég saját testi ép­sége révén lekáderezheti c. lisz­A pesti gyermekek öröme zéshez vezetni, amely aztán í meghatározza a vastüdő ritmu- | sát. Ilymódon a vaslüdő önmű- ; ködőén alkalmazkodik a beteg természetes légzési ritmusához. (A »Volks6timme«-ből.) I A vastüdő, amelyet bénult lég- íési izomzatú embereknél alkal­maznak, felváltva fejt ki kisnyo- nást és túlnyomást s ilymódon rákényszeríti a beteget a légzés­re, tekintet nélkül légzési szük­ségletére. Amerikában, a Vanderbilt- X Tcxlflanra*r ♦ egyetemen most egy újszerű vas- X ’ . I , •£."! 3 (időt próbálnak szerkeszteni, ♦ HeeSHetejOOl : amely automatikusan alkalmaz- X Olaszország Forli városának | kodik a beteg légzési szükségle- | textilgyárban »Forliom« névvel | léhez. Minthogy a légzési izom- Jújtípusú textilanyagot gyárta- 1 r.at általában nem bénul meg jnak. Az új típusú szövet gyártó-J eljesen, képes kis impulzusok fsának egyik igen fontos alap-1 leadására. Ezeket az impulzuso- Xanyaga a kecsketej. Az új anyag } :at elektródákkal akarják fel- I rendkívül könnyű, erő# és el-1 .ogni s egy automata berende- «lenáll a savak hatásának. I A fővárosi telefonközpont 427—!>ö0-as hívásra mesét szolgáltat a gyerekeknek. Naponta más-más mesét hallhatnak a buda­pesti gyerekek, akik nagyon hálásak a meseszolgálatért. iiiimit inni,: 4V “U Nemcsak bálna úszott át a tutajunk alatt. Ha a kunyhónk bambusz­padozatát felemeltük, a rönkök közein át mélyen beleláthattunk a tenger kristálytiszta vizébe. Itt csak figyelni kellett. Hol egy ezüstös hát, hol egy farkuszony villant fel egy pillanatra, hol egészében figyelhettünk meg egy-egy halat. Ha ezek a rések kissé szélesebbek lettek volna, akár ágyunkban fekve is élvezhettük volna a horgászat gyönyörűségeit. Különösen dorádók cs pilótahalak szegődtek szívesen tutajunk mellé. Attól a perctől kezdve, hogy a Callao felől kiinduló áramlásban a legelső dór adót megpillantottuk, egyetlen nap nem telt el anélkül, hogy kisebb- nagyobb raj ne cirkált volna körülöttünk. Hogy mi vonzotta őket annyira a tutajhoz, még máig sem értem. Talán az tetszett nekik, hogy egy mozgó fedél árnyékában úszhattak, vagy tán a konyhakertünk: a minden rönk­ről, minden deszkáiéi, sót még a kormánylapátról is hosszú füzérekben alácsüngő moszat vonzotta őket. Először csak egy vékony, zöld moszat- bevonat lepte el ezeket a farészeket, majd csodálatos gyorsasággal nőt­tek ki a tengeri füvek hosszú szálai. így hát alulról nézve a hullámo­kon bukdácsoló Kon-Tiki valósággal olyan volt, mint egy zöldszakállas tengeri isten, aki a hullámok tetején lovagok Ez a zöld mcszaterdű ked­venc tartózkodási helye volt a sokféle apró halivadéknak és állandó potyautasainknak, a rákoknak is. * Volt azután idő, mikor hangyák vették át az uralmat a fedélzeten. Valami apró fekete hangyafajta, amely eredetileg az egyik rönkben tanyáz­hatott, rettenetesen elszaporodott. Mikor a tengervíz beszivárgott a fába, kimenekültek onnan és ki-berajzottak a hálózsákokban. Mindenütt ott voltak, ahol a legkevésbé kívántuk a jelenlétüket. Annyira csíptek és kí­noztak bennünket, hogy végül már azon gondolkodtunk, miként szök­hetnénk el a tutajról. Szerencsére a nedves tengeri levegő nem tett jót az egészségüknek, s lassan megfogyatkoztak. Csak néhány makacs példány kísért át bennünket a túlsó partra. Legjobban a rákfélék, különösen a íélujjnyira is megnövő kacslábú rákok szaporodtak el a tutajon. Százával lepték el a szélmentes oldal farönkjeit, s alig szedtünk össze belőlük egy fazeknyit, máris ott ültek az újabbak. E^a rák is kitűnő eledel. Tengeri fűből készítettünk hozzá salá­tát, _enni ehető volt ugyan, de nem nagyon ízlett. Bizonyára a dorá­dó knak sem, — legalábbis egyszer sem vettük észre, hogy a tutajon nőtt rétünket legelték volna, hanem inkább felfelé fordították ragyogó hasukat és minduntalan a rönkök alá úsztak. A dórádénak vagy aranymakrélának hevezett pompázó színű forró­43 égövi halat nem szabad összetéveszteni a delfinnel, a íogascetck egyik kisebb fajtájával. A dorádó átlagosan egy vagy másfél méter hosszú, lapos, nyomottoldalú hal, feltűnően hosszú fejjel és nyakkal. Egyszer egy száz­negyvenkét centiméteres példányt fogtunk; a fejrésze több mint hatvan centiméter magas volt. A színei káprázatosak: a háta Vízben fényes, ké­keszöld fényű, az uszonya csillogó aranysárga. De ha a fedélzetre került, csodálatos változást vettünk észre rajta: míg döglődik, fokozatosan meg­változtatja színét és feketével pettyezett ezüstszürkévé fakul, majd las­sanként teljesen ezüstfehér lesz. Ez az elváltozás azonban mindössze négy­öt percig tart, utána ismét előtűnnek a régi ragyogó színek. De a dorádó a vízben is úgy változtatja színét, akár a kaméleon. Sokszor megtörtént, hogy felfigyeltünk egy újfajta, addig ismeretlennek vált rézvörös, vagy más fémes színű halra, amelyről azután csak közelebbi megismerkedés árán deríthettük ki, hogy régi ismerősünk. A magas homlokcsont olyan kifejezést kölcsönöz elmek az állatnak, amit csak a lapos pofája bulldogéhoz tudnék hasonlítani. Ha repülő­halak raja volt a közelünkben, mindig feltűnt ez a ragadozó is: torpedó módjára szelte a vizet a menekülő zsákmány után. Amikor játékos ked­vében van, lapos oldalára fordulva úszik előre, majd magasra feldobja magát a levegőbe, estében pedig úgy szétterül, mint a palacsinta. Ilyen­kor nagyot csobban és felcsap körülötte a víz, a játék pepiig újra kezdődik. Ha azonban rossz a kedve — mint például olyankor, ha a fedélzetre rán­tottuk —- akkor csúnyán harap. Torsteinnak jó idei^ kellett bekötött lábbal bicegnie, mert a nagyujját egy ízben próbaként a még vergődő állat szájába dugta; a hal nem is hagyta kihasználatlanül a remek alkal­mat és a szokottnál is keményebben csapta össze állkapcsát. Később, ex­pedíciónkról visszatérve hallottuk, hogy a dorádó sem olyan ártatlan, mint amilyennek mi megismertük. Ha alkalma nyílig, megtámadja és halálra marja a fürdőző embereket is. Nem egy ember halt már meg dorádók harapása következtében. Nem volt nagyon hízelgő ránk nézve, hogy mi minden nap ott úszkáltunk köztük és bizony ránk sem hederí­tettek. Az igaz, hogy veszedelmes ragadozók és rablók; a felbontott pél­dányok gyomra mindig tele volt tintahalakkal, meg egészben lenyelt repülőhalakkal. A repülőhal a dorádó kedvenc élele. Akármit dobtunk a tengerbe, azonnal ott termett valamelyik és vadul nekirontott a zsákmánynak, mert repülőhalnak vélte. Megtörtént az is, hogy hajnali szürkületben, mikor félálmosan támolyogtunk ki a fedélzetre és fogkefénket megmártottuk a tengervízben, csaknem hapyattdöntött egy-egy tizenötkilós hal, amint vil­lámgyorsan a kefére vetette magát. Máskor meg a tulaj szélén, evés közben locsolta végig hátunkat és reggelinket a felcsapó víz, mikor a hal éppen mellettünk dobta fel magát, s hullt vissza a tengerbe». Egyszer éppen ebédnél ültünk az alacsony szegélygerendán, mikor Torstein a legmerészebb horgászmesébe illő teljesítményt produkált. Hir­telen letette villáját és benyúlt a vízbe. Mielőtt rájöttünk volna, hogy tulajdonképpen mit csinál, a víz tajtékozni kezdett, s barátunk máris egy nagy dórádét rántott közénk, csak úgy puszta kézzel. Azután magyarázta meg, hogy egy horgászzsineg végét látta meg a tutaj mellett, a víz színén. Kirántotta és ime, a zsineg másik végén egy ugyancsak megdöbbent dorádó 'lógott amelyik pár nappal előbb elszakította és horgostól elnyelte Erik zsineget. 44 (Folytatjuk) Mennyi pótisót szórjunk ki fej trágyának ? náljunk. Ezt a mennyiséget két részletben is kiszórhatják: kora­tavasszal és szárbaszökés előtt, — de mindkét esetben utána lo- gasoljanak.j A pétisó hatására azonban a gyomok is erősödnek, ' — ezért a vegyszeres gyo&űrtás- [ ról is gondoskodni keli. Használjunk kálium-műtrágyát i A nitrogén és a foszfor mei* lett a kálium-tápanyagra is szük­sége van a növénynek. Különö­sen nélkülözhetetlen a sörárpít- nál, a burgonyánál, cukorrépá­nál, szőlőnk, gyümölcsnél, zöld­ségnél. A sörárpa termelésénél arra törekszünk, hogy keményí­tőben gazdag legyen és fehérjé­ben szegem-, mert a fehérje a sörfőzésnél kellemetlen mellék- ízt ad. A burgonyánál igen fon- tos a .kerhényítőtartalom növe­lése, a cukörrépánál pedig a cu­kortartalomtól függ a répa ipari értéke. Ezek főleg a kálium ha­tására keletkeznek. Ugyancsak nagy szerepe van a káliumnak a zöldségtermesztésben is. ízes paprika és paradicsom, jól elálló zöldségfélej nincs kellő mennyi­ségű kálium-tápanyag nélkül. De a dohány ízét, színét, zamatanya­gát is fokozza a kálium-műtrá­gya használata. Itt azonban vi­gyázni kell! A 40 százalékos ká­lisóban ugyanis a dohányra néz­ve káros klórvegyületek van­nak. Ezért I a klórmeszes kénsa­vas kálit kfcll a dohányhoz hasz­nálni. | A kálium-műtrágya teljesen importáru,] az NDK-ból kerül hozzánk. Kormányzatunk azon­ban jóelőre gondoskodott na­gyobb mennyiség behozataláról, úgy, hogy teljes szükségletnek megfelelő mennyiség várja a gazdákat. ! Sok esetben a fej trágyázás azért nem volt eredményes, mert kevés pétisót használtak. 40—50 kg nem elég s ennyit nem is le­het egy holdra rendesen kiszór­ni. Legalább 100 kg pétisót hasz­Korszerűsített vastüdő la és hosszú életet biztosító út­szakaszt. Szerencsések vagyunk, hogy Katona. József szülőháza nem ebben az utcában hirdeti a nagy magyar drámaíró nevét. Majd így folytatódik a felhí­vás: — Városunk egészségvédelme érdekében minden utcában és zugban a lakosság alulról jövő kérelmére körzeti, azaz utca- hosszi orvost biztosítunk az adó­fizető polgárok egyéni terhére. Ezzel is elő akarjuk segíteni a nagy- és kislábakon járó ember­társaink csontrepedésben szen­vedő gyors és lelkiismeretes gyó­gyítási lehetőségét. A TOVÁBBIAKBAN felhív­juk a minden szökőévben járda- szakaszukat takarító liáztulajdo-; nosok figyelmét arra, hogy a ta- ' nács a második negyedév vé-i gén ásóval, lapáttal, gereblyéveí,: mentőautóval, és egy tucat cl-: roksgprővel ellátja mindazokat, • akik soha sem takarítják el a' félméteres sár telecskai domb-: jait. Ezen intézkedésünket nem-: zetgazdasági érdekből foganato­sítottuk. — A vállalati többletnyereség­ből szociális segélyben részesítik mindazon embertársainkat, akik 1957. február 20-a óta bokatörést szenvedtek városunk valamelyik utcájában. Kérjük az SZTK-t, hogy a balesetben szenvedők névsorát minél előbb juttassa elj a tanács illetékes osztályához,! határidő folyamatos. j ÉN CSAK ATTÓL FÉLEK, ha a járdák továbbra is »járha-\ tók« lesznek, a közeljövőben erő-! sen megcsappan a szerelmespá-3 rok száma, az anyakönyvi hiva-j talt meg kell szüntetni, a temet-! kezési vállalat pedig oly magas! százalékban teljesíti havi terveit,j hogy ezáltal a harangozok lét-] számát is sürgősen fel kell emel-j ni és a sírásóknak is nagyobb! keretet kell biztosítani. j Egy járdaszakasz rendbehoza-jj tala micsoda bürokráciával jár? 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom